2009.12.08. Kedd 21:20
Szia Szerelmem!
Ez az első pár sor, amit írok Neked. Remélem 70 év múlva se fog változni semmi, csak a dátum a bekezdésnél.
Most elsőre ennyit kapsz belőlem. Ebben a pillanatban éppen vacsorát készítesz és fel s alá járkálsz, talán kicsit elgondolkozva, hogy mit pötyögök itt a gépen. :)
Szeretlek kis dilisem!
Élet
2009.12.13. Vasárnap 11:15
Eljön az idő, amikor minden kijárat lezárul, mintha viasszal tapasztanák be. Ülsz a szobádban, a testedben érzed a szúró fájdalmat, ami összeszorítja a torkodat és veszélyes kis könnyzacskókká préselődik a szemed mögött. Egy szó, egyetlen mozdulat és mindaz, ami felgyülemlett benned - elmérgesedett harag, elüszkösödött féltékenység, teljesíthetetlen vágyak - kirobban belőled dühös, tehetetlen könnyekben, zavart zokogásban és hüppögésben, és mindez nem is szól senkinek. Nincs kar, hogy átöleljen, nincs hang, hogy azt mondja: jó, jó. Aludj és felejtsd el. - Nem, nem. Ebben a szörnyű, új függetlenségben a veszedelmes, intő fájdalmat érzed, a kevés alvás és a túlfeszített idegek játékát és azt a sejtést, hogy ezúttal a kártyákat ellened rakták, és a halom egyre nő. Kijárat kell és mindet plomba zárja. Éjjel-nappal a magad csinálta sötét, szűk börtönben élsz.